Ha sikerült kiválasztani a nekünk legmegfelelőbb kutyafajtát, már csak be kell szerezni egy megfelelő egyedet. Ezt sokan nem gondolják végig, egyszerűen keresnek egy újsághirdetést, vagy a google segítségével keresnek egy közeli kennelt, pedig nem biztos, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Ebben próbál segíteni a sorozat második darabja.

Ha gyorsan és olcsón akarunk kutyát, sétáljunk be egy menhelyre, bőven lesz miből választani, még kölyökkutyát is találunk sokat. Arra viszont készüljünk fel, hogy a hazai menhelyek nem igazán tudják azt a rengeteg bekerülő kutyát rehabilitálni – nem is lehet teljesen, nem tudhatjuk, hogy mi volt a friss szerzeményünk előélete, mi történt vele a múltban, mire fog esetleg rosszul reagálni. Aktívan kell majd vele foglalkozni, hogy elnyerjük a bizalmát, de így is lehet, hogy évekbe fog telni, mire egyszer a lábunkra teszi a fejét. Ne válassz azonnal! Menj oda, nézd meg, hogy melyik kutyák tetszenek, és járj vissza hozzájuk. Vidd el sétálni őket, barátkozz velük. Sok kellemetlenségtől kímélheted meg magad a későbbiekben, illetve, szokj hozzá, hogy ez külföldön, sok helyen kötelező rítus, nem véletlenül. Abban biztos lehetsz, hogy a menhelyes kutya rendesen be lett oltva, szinte biztosan ivartalanították is, és a lehetőségekhez mérten foglalkoztak is vele. De amint hazavitted, fürdetni kell majd, mert arra végképp nincs energia, hogy tiszta, kókusz illatú, frissen kozmetikázott kutyát adjanak neked. Ha keverék kutyát választasz, kicsit zsákbamacskát veszel, hiszen nem tudhatod, hogy mekkora lesz, ha felnő, milyen fajták keveredtek össze benne, de egy keverék kutyus is pontosan olyan hűséges lesz, sőt, ha nem is fogsz vele kiállítást nyerni, jó eredménnyel fogsz tudni vele szerepelni akár egy munkavizsgán is, mindamellett, hogy a család nagyon jó kutyája lesz. Azért jól teszed, ha az így szerzett kutyádat elviszed pár szűrő vizsgálatra is, hogy tudd, mire készülj vele kapcsolatban. Ilyen a diszplázia (csípő, könyök), patellaficam, szív-, szem-, és vesebetegségek szűrése.

Aztán ott vannak a fajtamentők. Ők is hasonlóan működnek, mint a menhelyek, de mégsem ugyanazok. Kutyákat mentenek, vesznek magukhoz, rehabilitálnak, etetnek, gondoznak, de csak egyetlen fajtával foglalkoznak. amiről viszont mindent tudnak. Így ha fajtiszta kutyát akarsz, amivel sokat foglalkoztak, biztosan ivartalanítottak, oltottak, sok esetben a szűréseket is elvégezték, és nem igényled a törzskönyvet, a pedigrét, akkor ők a te választásod. Nagyon sok fajtiszta kutya esik áldozatul a helytelen választásnak és derül ki, hogy a bernáthegyi mégsem való a panel kilencedik emeletére, majd adják be menhelyre, vagy egyszerűen dobják ki az utcára. Aztán vagy ott maradnak, vagy bekerülnek egy fajtamentőhöz, és pontosan úgy fognak eljárni, mint egy gondos tenyésztő (lásd lentebb).

Ha nem menhely és nem fajtamentő, akkor találhatsz rengeteg hirdetést, úgynevezett tenyésztőktől, akik kölyköket árulnak. Na, itt nagyon figyelj. Nagyon sok „tenyésztő” pusztán azért szaporítja a kutyákat, hogy ebből sok pénzt keressen, és egyáltalán nem figyel arra, hogy az a kutya egészséges vérvonalból származzon, jó szülei legyenek, vagy akár arra sem, hogy törzskönyvet (hivatalosan származási lap) kapjon. Nyilván, nem a törzskönyv az, ami garanciát ad, vagy akár csak számítana, de azért jó, ha van. Viszont nagyon rosszul járhatsz, ha olyan örökletes betegségeket kell kezelned a kedvenceden, amik súlyos pénzeket emésztenek fel és egy okos választással elkerülhetted volna. Ne vegyél kutyát szaporítótól! Az igazi tenyésztő chippel, törzskönyvvel, beoltva fogja odaadni a kiskutyát, várni kell, amíg lesz legközelebb alom, sőt, elő kell jegyezni nála a következő alomra (ami tervezett, vizsgálatok előzik meg, és felkészülnek rá). Érdekli, hogy hova kerül a kutya, milyen sorsa lesz. Rendelkezik a megfelelő papírokkal, tanácsokat ad, tökéletesen ismeri a fajtát, amivel foglalkozik. A kölykök gondozottak, kiegyensúlyozottak, a tenyésztő a felmenőket ismeri, a szűrővizsgálatokat elvégezteti, jó minőségű táppal etet, felajánlja a segítségét a későbbi problémák kezelésében. Nem is hozhatod el 7-9 hetes kora előtt, ami idő alatt fontos dolgokat tanulhat meg az anyjától és a testvéreivel történő játék során. Vannak olyan fajták, ahol szerződéssel kapod meg az állatot, amiben köteleznek, hogy ivartalanítanod kell. De ezt jó, ha magadtól is megteszed, szerződés nélkül.

A szaporító nem ilyen. A szaporítót csak egyetlen dolog érdekli, az pedig a pénzed. Az anya kutyákat folyamatosan elleti, silány minőségű, olcsó élelemmel eteti, nem végezteti el a vizsgálatokat, és éppen csak a kötelező oltásokat adatja be. A diszpláziás kutyával is lehozat pár almot. Profitot maximalizál. Ha pedig nem tudja eladni a kutyákat, akkor egyszerűen kiteszi őket, mert az altatás is pénz. Ha szaporítótól veszed az állatodat, egy olyan iparágat támogatsz, aminek a levét a menhelyek és ez által közvetetten a társadalom issza meg. A beteg kutyákat csak kevesen fogják megtartani, így azok is a menhelyekre kerülnek (jobb esetben), miután pár hetet sétáltak az út mellett éhezve.

Dönts okosan! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.